Még adós vagyok egy fejezettel a tavalyi szicíliai utazásunkról. A sziget fővárosának látogatását semmiképpen nem akartuk kihagyni, ezért még egy napra béreltünk autót és ha már Palermo felé jártunk, beterveztük még Cefalù-t is, az északi part egy másik gyöngyszemét.

Mivel nagyon melegnek ígérkezett a nap, amikor útnak indultunk, első programnak egy múzeumot választottunk. A Kapucínusok katakombái-nak nevezett helyet nyugodt szívvel kihagyhatjuk, ugyanis nemhogy nem túl érdekes, de egy kicsit ijesztő is. Előttünk egy angol család ment be két kisgyerekkel és az anyuka úgy harangozta be nekik, hogy ez „funny scary” lesz, de semmi „funny” nem volt benne, úgyhogy lehet, hogy a kislányoknak este rémálmaik lettek tőle. Nem csodálkoznék, mi sem éreztük jól magunkat a több ezer falra kiakasztott mumifikálódott holttest között, ráadásul semmilyen információt nem kap a turista arról, hogy milyen történelmi jelentősége van ennek a helynek, csak egy rakás csontkollekciót lehet látni, ami legnagyobb erőfeszítésünk ellenére is csak 10 percig tartott ott minket.

A parkolóhoz visszafele sétálva találkoztunk néhány szép szoborral, átsétáltunk egy ismeretlen nevű téren, aminek a végében egy kis kastély állt, de egyébként egy lélek sem járt arra és láttunk tipikus olasz „kiaggatjuk a száradó ruhákat az erkélyre” panelházakat.

Ötletes bokornyírás egy temető kertjében

Mindenképpen megér egy látogatást a Palazzo dei Normanni, amely nemcsak építészeti szempontból különleges, de időszakos kiállításokat is tartanak benne. Az épületegyüttes a nyugati, a bizánci és az iszlám kultúra jegyeit is magán viseli. Nem mellesleg az UNESCO Világörökség egyik helyszíne. A palota földszintjén található a Capella Palatina, azaz az udvari kápolna. Aki szereti a gazdagon díszített, aranyozott belső tereket, annak ez tetszeni fog.

A királyi palota távolról

A kápolna

A palota mögötti tér számunkra egy emlékezetes hely marad: itt volt Norbi első, telefonos interjúja a céggel, ahová később felvették. Mondhatjuk, hogy Palermo szerencsét hozott :)

Az interjú után a következő állomás a Székesegyház volt. Engem egyből lekenyereztek a pálmafákkal teletűzdelt, helyes kis térrel, ami a templom előtt található, de ami végképp megnyerte a tetszésemet, az a kilátás, ami a tetőn fogad minket, ha hajlandóak vagyunk plusz 5 €-t kifizetni érte. Én semmi esetre sem hagynám ki, mert nagyon szép a régi épületek és a háttérben lévő hegyek kompozíciója.

A pálmafa mindenek felett

A Székesegyház padlóján feltűnnek a horoszkóp-jegyek

Tökéletes idő és tökéletes látvány

A környező utcákon a melegben sétálva granitára vadásztunk: ez tulajdonképpen nem más, mint jégkása, egy vizes alapú fagyasztott, majd kristályosra, kásásra tört jeges desszert, egyfajta átmenet az ital és a fagylalt között. Ha már gasztronómia: nagyon klasszikus szicíliai íz a pisztácia. Fagyit és granitát gyakran készítenek belőle, sőt különféle sütik töltelékeként vagy díszítéseként is megjelenik. Mi vettünk egy pisztácia ízű krémlikőrt, amit azóta még nem próbáltunk ki, de ígérem – amint megittuk – beszámolok róla, hogy milyen.

Útba ejtettük még a Pretoria teret is: ez egy régi épületek közé zárt, látványos szökőkútnak ad otthont, különféle állatos és meztelen emberes szobrokkal együtt.

Norbi a Pretoria tér színeihez öltözve (és a granita elfogyasztása után boldogan)

Palermo-tól kb. 80 km-re keletre található Cefalù, amely szép elhelyezkedése és középkori óvárosa miatt híres, nem beszélve a Katedrálisról és az annak hátterében emelkedő várról. A vár egy hegycsúcsra épült, de ezen felül elég keveset tudtam meg róla magyar beszámolókból. A tripadvisor-on többen is „La Rocca”-ként emlegetik és állítólag fel lehet rá mászni. Sajnos mi ezt nem tudtuk és egyébként sem lett volna elég időnk, de ez is csak egy ok arra, hogy egyszer majd visszamenjünk. Naplemente előtt még körülnéztünk a Katedrálisban, aztán megvacsoráztunk a templomra néző téren. A lemenő Nap fényében különösen jól mutatott a homlokzat.

Cefalù központja

Érdemes tenni egy sétát a hangulatos, szűk utcácskákban és ez egy kiváló alkalom arra is, hogy begyűjtsünk pár szuvenírt, ha akarunk. Mi a tengerpart felé vettük az irányt és végigmentünk a város falai alatt, a tengerparti sziklák között megbúvó mesterséges ösvényeken. Időközben besötétedett, így ezzel a programmal búcsúztunk el a várostól.

Chiao bella

Összességében véve nagyon tetszett Szicília. A csodás tengerpartok, a régies épületek, a hegyes tájak, a finom ételek és a szicíliaiak vendégszeretete egyértelműen kellemes emlékként maradt meg bennem. Arrive derci!