Még mielőtt belemerülnék legújabb nyaralásunk részleteibe, szeretnék visszatérni az idei finnországi utunkra. Ez most úgyis aktuális, mert Lappföld egy kedvelt karácsonyi célpont és nagyon ajánlom is bárkinek, aki már most havat szeretne látni vagy esetleg Télapó-nézőbe menni a gyerekekkel. Mindenesetre a karácsonyi hangulat tavasszal is garantált.

Finnországba úgy kerültünk, hogy én különböző videókat nézve szerelembe estem a rénszarvasokkal és husky-kutyákkal plusz a sarki fényt is látni szerettem volna. Így megkérdeztem Katust, az egykori ELTE-s évfolyamtársamat, akiről tudtam, hogy Lappföldön él, hogy mikor érdemes menni, ha az ember ilyen havas dolgokat szeretne csinálni. Ő a február-márciust javasolta, tehát március elején felkerekedtünk és a Finnair csodálatos járatával megcéloztuk Rovaniemit, a Télapó lakhelyéül ismert kisvárost. Ehhez 1 db átszállásra volt szükség Helsinkiben, ami nagyon gyorsan és zökkenőmentesen sikerült (egy nagy dicséret a finn légitársaságnak, nagyon profik és a kiszolgálás is remek).

Hurrá utazunk!

Amikor megérkeztünk, természetesen szakadt a hó és -10 °C fok volt: tipikus észak-európai télbe érkeztünk.

Nem árt, ha vannak nálad ilyen fegyverek

Még jó, hogy vettem meleg, bélelt csizmát és extra vastag télikabátot, itt ugyanis ember legyen a talpán, aki ezek nélkül 10 percnél tovább bírja a félméteres hóban és a kellemesen dühöngő északi szélviharban, ami a havat szállítja.

Az Északi-sarkkör és ami odaát van

Átvettük az előre megrendelt bérelt autót (enélkül elég nehéz itt közlekedni, ráadásul a buszmegállóban jégcsappá fagyni nem egy szép halál) és nekiindultunk megkeresni a szállást. Egy nagyon romantikus erdőszéli apartmant foglaltam a booking.com-on, de akár Katuséknál is megszállhattunk volna, ugyanis ők is adnak ki szobákat (Berry Apartments). Na azért az én választottam (Lomavekarit Apartments) sem volt rossz, a felszerelt konyhán, a hálón és a nappalin kívül még saját használatú szauna is volt beépítve, közvetlenül a fürdőszoba mellé. Plusz egy jó nagy terasz jár az apartmanhoz, ahova csak azért nem ültünk ki reggelizni, mert nem volt kedvünk a hólapátoláshoz (haha :)).

Ilyen hangulatos kis faházacskák vannak itt

Egyik nap elcsíptem a naplementét a szállás ajtajából

Az autóvezetés Lappföldön eléggé vicces, főleg ha a párod szeret kézifékezgetve csúszkálni a havon és ehhez te meg nem vagy szívbajos, de szerencsére szegecsekkel vannak ellátva a gumik, ezért tényleg nem kell félni. Általában a keréknyomok hómentesek, kivéve a mellékutakon és ott, ahol nagyon könnyen lefagy a megolvadt hólé. Ezenkívül egész különleges élmény a 10 cm-es hóban bevásárlókocsival közlekedni (nem tudom, másnak is volt-e már hasonló kalandja), hiszen gyakorlatilag irányíthatatlan az eszköz, sőt még arra is figyelned kell, hogy te ne dobj egy hátast.

Na de visszatérve az 1. éjszakához: mielőtt még álomra hajtottuk volna a fejünket, benéztünk a városközpontba és tettünk egy sétát a jégterasz környékén meg az égőkkel feldíszített, hangulatos kis utcácskákban.

Rovaniemi belvárosa

Piros orrok, fázós fenekek

Végül betértünk egy forró csokira az egyetlen még nyitva tartó kávézóba és megállapítottuk, hogy ennyi elég is volt aznapra a hidegből. Visszatérve a szállásra bevettük a szaunát, majd izgatottan hajtottuk álomra a fejünket, hogy másnap nappali fényben is szemügyre vehessük ezt a csodálatos helyet.