Rovaniemi nem egy forgalmas, nyüzsgő város, egy kicsit olyan a hangulat, mintha mindig hétvége lenne: kevés ember van az utcán, több a turista, mint a helyi és nem kell attól félned, hogy elütnek a zebrán. A márciust sem úgy kell elképzelni, mint nálunk, inkább januárhoz lehetne hasonlítani. Egyébként is más az éghajlat, mint nálunk, tehát tényleg csak az költözzön oda, aki bírja a hideget és a havat. Ezt leszámítva igazán szimpatikus hely Finnország: gyönyörű a természet, tiszták és rendezettek a városok, kedvesek az emberek. Ráadásul 4 év után meg lehet szerezni az állampolgárságot, nem kell hozzá 10-et „letölteni”, mint itt Svájcban.

Az érkezésünk utáni napon barátságtalan, felhős és szeles idő volt, ezért a beltéri programok mellett döntöttünk. Először az Arktikum nevű múzeumot céloztuk meg, ami egy szuper kis hely. Maga az épület is szép (kívül-belül), de a kiállított dolgok is érdekesek (kicsik és nagyok számára egyaránt). Sokat meg lehet tudni a finn nép életéről, hagyományairól, az itt élő állatokról és a kultúráról. Még egy kis kőzetgyűjteményük is van, ahol többek között megtalálható egy óriási ametiszt, melyet a finnek nemzeti kincsként tartanak számon.

A múzeum központi terme

Vannak interaktív részek (itt pl. különféle állatszőröket lehet simogatni)

Ha már igazival nem találkoztunk…

Délután Mikulásfalvára látogattunk el. Ez a város tulajdonképpeni fő attrakciója. Ide hozzák a kisgyerekeket, hogy találkozzanak az állítólagos „igazi” Télapóval. Nos, mivel kettő darab is van belőle a faluban egymástól 500 m-re, így nekem ez nem igazán tűnt hitelesnek, de nekünk nem is ez volt a fontos. Mi nem is találkoztunk egyik „Joulupukki”-val se személyesen, mert március ellenére is sokáig tartott a sorbanállás, aminek a végén őrült pénzekért készíthetsz közös fotót egy beöltöztetett emberkével, akiből ki tudja, hány van és ez így ebben a formában minket nem érdekelt. A házat viszont érdemes megnézni, nagyon hangulatos.

A Télapóhoz vezető út

Mikulásfalva többi része is érdekes. Ki lehet próbálni a rénszarvasszánt, ellátogatni a Postahivatalba és feladni karácsonyi képeslapokat, van egy husky park és itt halad át az északi sarkkör is, amit egy nagy márványgömb jelöl. Ezen kívül ajándékboltok és éttermek színesítik a területet. Ahol mi szerettünk volna ebédelni, az sajnos zárva volt, úgyhogy pizzát ettünk (nem volt túl jó, nem ajánlom a pizzás helyet).

Életkép (Santa Claus Village) – azért nincs rajta ember, mert farkasordító hideg volt

Hull a pelyhes a 66°-on

A szarvasember

A husky park egy nagy élmény volt számomra, bár első alkalommal iszonyúan sajnáltam a kutyusokat. Ketrecekbe vannak zárva és szívszorító hangon ugatnak. A többiek, akik a ketrecen kívül tartózkodnak, be vannak fogva szánhúzásra és idegesen mozgolódnak a szíjakban, sőt néha egy kis verekedés is kitör köztük. Egyszóval nem volt jó érzés ezt látni, viszont nagyon aranyosak voltak. Kétszer is jártunk ott, a 2. alkalommal már vezetővel és akkor a parkban dolgozók elmesélték, hogy milyen jól tartják a kutyákat és hogy tulajdonképpen nekik tök jó dolguk van, mert ha elengednék őket, valószínűleg elpusztulnának a vadonban. Imádnak futni és azért ugatnak, mert izgatottak, hogy mehessenek már szánt húzni. Akkor érzik legjobban magukat. Ezzel azért nagyjából sikerült megnyugtatniuk, bár azt nem értem, miért nem lehet nagyobb területet adni 1-1 kutyának, de megpróbáltam elhinni, hogy ez így oké.

Várakozás közben

Adj egy puszit!

Kis barátom

Este meglátogattuk Katusékat a szép házukban és kipletykáltuk az elmúlt pár év történéseit. Egyébként nagyon tetszett a környék, mindent vastag hó borított, ami szerintem mindig egy barátságos hangulatot ad az utcáknak. Mint kiderült, itt minden házban van szauna, még a legkisebbekben is. Nem csoda, mi is inkább meleg helyekre vágytunk és nem a kinti -13 °C-ba.

Másnapra elállt a hóesés és befizettünk egy Snowmobile Safari-ra. A Lapland Welcome nevű iroda a belvárosban található és ők többféle túrát is szerveznek. Mi egy olyan csomagot választottunk, amiben a hómobilozáson kívül rénszarvas- és husky farm látogatás is volt. Nem tudtuk, hogy ez ugyanaz a husky farm lesz, amelyik Mikulásfalván van, de végülis nem volt baj, mert ezúttal vezetővel mentünk és kipróbálhattuk a husky-szánt is.

A vezetőnk egy nagyon kedves holland csaj volt. Rajta kívül még egy izraeli család jött velünk. Először felöltöztettek minket vastag, vízhatlan overallba és csizmába, aztán kocsival kivittek minket az erdő szélére és ott vehettük birtokba hómobiljainkat. A hómobilt felváltva vezettük Norbival. Egész nagy túrát tettünk, becsléseink szerint kb. 15-20 km-t.

Indulás előtt

Az első megálló a rénszarvas farm volt, ahol kipihenhettük a hómobilozás első km-eit, kaptunk gyömbérkekszet és teát illetve egy srác mesélt nekünk a rénszarvastartás rejtelmeiről. Utána megsimogathattuk őket és kipróbálhattuk a rénszarvasszánt is. Eléggé lassú volt a mi állatunk, ezért annyira nem volt ez különleges élmény, viszont szépek az állatok és ha igaz, amit mondtak, akkor Lappföldön több jut belőlük 1 m²-re, mint emberből.

Gyere, itt a finom ág

A további út során az izraeli családnak sikerült beborulni a hómobillal a hóba, emiatt kis időre meg kellett állni. Tényleg nem egyszerű a vezetése, erősen tartani kell a kormányt és ha nem a nyomban mész, akkor elég könnyű kisiklani. Ráadásul a hepehupás részeken még nehezebb kontrollálni a járgányt. Nekünk szerencsénk volt, hogy havazott az előző napokban, friss hóban ugyanis könnyebb kezelni. Ezen kívül figyelni kell az egyenletes sebességre is, különben ugrálva fog haladni az ember, ami a hátul ülő utasnak nem olyan kellemes. Összességében nekem nagyon tetszett a dolog, óriási kaland volt.

Itt aztán lehet élvezni a havat

A következő állomás egy erdőben felállított tipi volt, ahol tábortűz mellett sütögettünk és melegedtünk. Amúgy nem fáztunk az overallban, nagyon jó volt, de a kezünknek jól esett a tűz közelsége.

Tábori nyalánkságok

Végül megtapasztalhattuk az ultimate husky-élményt, amiről szeretnék megosztani egy videót, mivel nincsenek rá szavak, egyszerűen annyira édesek ezek a kutyák.

És egy kis érdekesség a végére: a husky-k számára az ideális hőmérséklet -30 °C, ezért kérlek senki ne tartson Közép-Európában ilyen kutyát. Ők ott érzik jól magukat északon, a hóban szaladgálva.