A 2017-es indonéziai utunk kissé rohanósra sikerült és ez rádöbbentett, hogy igenis szükségem van egy pihentető nyaralásra. Elhatároztam, hogy csinálni fogok egy tengerparton heverészős hetet, amelynek legfőbb jellemzői a semmittevés, láblógatás, napozás és olvasás lesznek. Tehát olyat, amit egyébként mindenki más is szokott. Ehhez kellett természetesen egy szép tengerpart és egy jó szállás. Beírtam a google-be a következő varázsszavakat: best beaches in Europe és valahogy így bukkantam rá Szicíliára, azon belül pedig az északi parton fekvő Scopello-ra.

Hol van Scopello?

Scopello egy igazi gyöngyszem, aki szeretne elmenekülni a város zajától és az embertömegektől, annak bátran ajánlom. Egy parányi kis falucskáról beszélünk, ahol nincs autópálya, nem jár vonat és busz is csak napi kétszer fordul, hogy elvigye az embereket a közeli városba, Castellamare del Golfo-ba. Nehéz megközelíthetősége ellenére esténként olyan pezsgő élet van a település központjában, amit kisebb német városok is megirigyelnének. Hát igen, ilyen az olasz mentalitás: nem ücsörögnek a szobában, legyen délelőtt, délután vagy este, ők bizony mennek ki az utcára csevegni a szomszédokkal egy kávé/ fagyi mellett, beülnek a családdal (beleértve a háziállatokat is) egy pasta-ra az étterembe vagy éppen pisztáciát árulnak a sarkon. Igaz, Olaszországban többnyire jobb idő van, mint Németországban, de azt hiszem, ez a fajta életmód részben kultúra kérdése is.

Falusi életkép

Visszatérve Scopello-ra: az első, aminek utánajártam, hogy mikor érdemes odamenni nyaralni. Mivel nálunk a cégnél július végén-augusztus elején vannak a karbantartási hetek és olyankor nem vehetünk ki szabadságot, az az időszak kiesett. Egyébként sem érdemes a legnagyobb hőségben elutazni, ezért a május vége-június eleje mellett döntöttünk. A következő (egyben kulcsfontosságú) lépés a szállás kiválasztása volt. Mindenképpen olyan helyet szerettem volna, ahol van medence, az volt ugyanis az elképzelés, hogy majd a medence partján süttetem a hasam és közben koktélokat szürcsölgetek (tudom, ez nagyon közhelyesnek hangzik, de úgy éreztem, nekem most szükségem van erre).

A Hotel la Tavernetta tökéletes választás volt, 3 csillagos szálloda létére fantasztikus minőségű szolgáltatást nyújtottak. Amint megláttam a képet a kertről és a tengerre néző medencéről, tudtam, hogy ez lesz a tuti és le is foglaltam 7 éjszakát.

A nyugalom tökéletes helyszíne

A 435 €/fő-s árban benne volt a reggeli, napi 1 ásványvíz és – mint később kiderült – korlátlan idejű biciklibérlés is. A szobánk a tengerre nézett, modern bútorokkal volt berendezve és rendkívüli tisztaság uralkodott mindenhol. Nem hiányzott a klímaberendezés, a fenékmosó és az ingyenes WIFI sem. A rádiós zuhanyzó különösen tetszett. Tisztálkodószereket gyakorlatilag nem is kellett volna vinni, volt minden, amire az embernek szüksége lehet, beleértve a sampont, tusfürdőt, testápolót, hajgumit, zuhanysapkát, papucsot, borotvát, betétet, fésűt, fogkrémet és fogkefét. És ha mindez nem lett volna elég, a szekrényben még lapult egy vasaló is…!

Szoba tengerre néző erkéllyel

A hotel kertje gyönyörű, tele van fákkal és virágokkal. Fotelek és napozóágyak állnak a pihenni vágyók rendelkezésére, aki pedig mozogni szeretne, mehet pingpongozni vagy biciklizni.

Kilátás az étterem teraszáról (háttérben a Torre Bennistra)

Erre nem lehet ráfogni, hogy a szomszéd kertje zöldebb

Egyetlen negatívumot tudok csak felhozni a szállással kapcsolatban, de erre az esetre mondhatjuk, hogy egyszerűen csak nem volt szerencsénk: a medencét éppen karbantartás miatt üzemen kívül helyezték, úgyhogy ugrottak a korábbi szép terveim és cserébe végignézhettem, amint az utolsó napunkon, pont az indulás előtt lettek kész vele. Micsoda pech!

Na de nem búsultunk: vigaszdíjként visszakaptunk éjszakánként 15 €-t, ami éppen fedezi a közeli strandok napágy-díját 2 főre. 2 alkalommal ki is használtuk a lehetőséget és eltekertünk a Spiaggia di Guidaloca nevű partra, élvezni a nap sugarait és hallgatni a tenger hullámzását. A kék és a zöld ezer árnyalatának látványa teljesen elfeledtette a stresszes hétköznapokat.

Íjá úgy élvezem én a strandot…!

Apropó stressz: Szicíliában a Magyarországról ismert lehangoltság nyomát sem lehet felfedezni. Habár nagy a szegénység, rosszak az utak és a gazdaság sem 120 %-on pörög, az emberek elégedettek a sorsukkal. Afrika közelsége és az Európát elsőként itt elérő menekültáradat nem borzasztja el őket, pláne nem jut eszükbe kerítést építeni. Nem akarnak másik országba költözni azért, mert ott többet keresnének. Sőt, sokan inkább visszajönnek külföldről, visszatérnek a gyökereikhez és büszkén vállalják a származásukat. Nem panaszkodnak, ha túl meleg vagy túl hideg van, hogy lehetetlen a közlekedés vagy túl magasak a benzinárak. Az az érzésem volt, mintha itt a tökéletlensége ellenére minden olyan lenne, amilyennek a szicíliaiak szerint lennie kell. Egyszerűen „perfetto”!